Hétköznapi szertartások
avagy egy tarot pakli egész élete

Idegenek tőled a szertartások? Van reggeli rutinod? Minden szombaton a barátaiddal találkozol? Szoktál inni a vasárnapi ebédhez egy pohár bort? Minden nap együtt vacsorázik a család? Naponta kiveted a kártyát? Arra próbálok rámutatni, hogy minden ember életében kortól és nemtől függetlenül vannak szokások. Valamilyen rendszerben végezzük őket, és ezek nélkül már-már hiányérzetünk lenne. Itt külön azokkal a szokásokkal, szertartásokkal foglalkozom, ami egy tarot vagy vetőkártya életében előfordulhat. Hogyan bánj az új kártyáddal? Mire érdemes figyelned a mindennapos használat során? Miben tartsd a kártyáidat? Mit tegyél, ha jó öreg paklid teljesen elhasználódott?

Ha új paklid van.

Az új kártyákat érdemes beavatni. Ezt többféleképpen megteheted, a lényeg, hogy higgy abban, amit csinálsz. Beavatásképpen érdemes megtisztítani a kártyákat. Szerintem tisztítani mindig érdemes, de kiemelten figyelj oda, ha a kártyát előtted már használta valaki. Gyakrabban érdemes tisztítást végezni, ha másnak is veted a kártyát, nem csak magadnak.

Itt leírom a legelterjedtebb beavatási szertartást:

Gyújts meg egy gyertyát és arról gyújts meg egy füstölőt. Legyen előtted egy pohár víz és egy tálka föld is. Ha nagyon alapos akarsz lenni, akkor az étert is mellé teheted, ez lehet egy hangtál, vagy egy egyszerű fémtál, kisebb dob, valamilyen egyszerű hangszer is jelképezheti. Mind a négy elem felett húzd el a lapokat (egyesével vagy egész paklival egyszerre, ahogy jobban esik), közben kántálhatsz is. "Megtisztítom a lapokat az elemek erejével" vagy "Megtisztítalak a föld, a levegő, a tűz, és a víz erejével." Végül, ha az éter is jelen van valamilyen formában szólaltasd meg azt is, ha gondolod beleszőheted a kántálásba is. 

Ezt ajánlják tisztításra és beavatásra, de rengeteg más módszer van. Például kiteheted a kártyádat egy éjszakára az ablakba a telihold fényére. A kezedbe veheted a paklit és fehér vagy arany fényt vizualizálhatsz köré. Ásványokat rakhatsz estére a paklid tetejére, hogy azokkal töltsd fel. Átkeverheted a paklidat, vagy kirázhatod egy batyuba téve, hogy megszabadulhasson a negatív energiáktól.

Az én kedvenc szertartásaim

Amikor új kártyát kapok először szeretem megtisztítani. Ezt a tűz elemmel végzem, általában egy erre a célra készített mécsessel (kizárólag saját, házilag öntött gyertyáimat használom erre). A módszer elég mazochista, ugyanis a meggyújtott gyertya lángja fölött egyesével húzom el a lapokat, előlappal és hátlappal lefelé is. Közben minden kártyánál kimondom, hogy "megtisztítalak". Ezután azonnal használom a kártyát, és éjjelre a párnám alá teszem három napig. Nálam ez a beavatás. A tisztítást szükség esetén meg szoktam ismételni.

Miben tartsd a kártyát?

A kártyák általában kemény vagy puha kartondobozokban érkeznek. Némelyikhez van textiltok, de jellemzőbb, hogy nincs. A doboz jól védi a kártyát. Érdemes benne tartani, ha nagy gyűjteményed van, de igazából nem használod. Amit valóban használsz annak a textil tok kedvezőbb, a passzos dobozból ki/be a dobozba vissza gyötri a sarkokat. Hagyhatod a kártyát pőrén is, összegumizva, de így nem védi semmi a szennyeződésektől. Tehát szállítani így nem javasolt. Nekem a textil jön be, mivel a papírdoboz is koszolódik, de az nehezen tisztítható, egy idő után nem esztétikus. A puha textilzsák csak kicsit nagyobb, mint a kártya. Elfér bárhol, lehet bármilyen anyagú és mintájú. Megveheted, de megvarrhatod magadnak. Mindig elegáns, ráadásul, akinek nem mutatod meg nem is tudja meg mi van nálad. Ha terítőd is van nagyobb zsákot érdemes választani, hogy az is beleférjen.

+1 Ettől a paklitól kérsz nap mint nap tanácsokat. Tiszteld az eszközöd, ő a közvetítő az univerzum és közted. Öltöztesd igényes, tiszta tokba, ez a megbecsülés jele.

Mivel tehetem különlegessé a napi használatot?

Ne hagyd, hogy egyszerű rutinná váljon a kártya. Add meg a módját, amikor használod, teremts hangulatot. 

Nyugalom: Olyan napszakban vesd ki a kártyát, amikor egyedül vagy, nem zavarhat meg senki és semmi. Így zavartalanul értelmezheted a lapokba rejtett üzenetet. Kártyahúzás előtt és után meditálhatsz is egy kicsit. Legyen ez az a pillanat, amikor összhangba kerülsz magaddal.

Illatok, aromák: Gyújts egy gyertyát, vagy egy füstölőt. A megfelelő illatok hozzájárulhatnak a nyugalomhoz a szobádban. Ezen kívül segíthet az átszellemülésben, és különlegessé teheti a pillanatot.

Használj terítőt: Nem muszáj csicsásnak lennie, lehet egyszínű is. Olyan legyen, ami az ízlésednek megfelel, és ne tűnjenek el rajta a kártyák. Ez is a tiszteletedet és megbecsülésedet közvetíti az univerzum és a kártya felé.

Mit tegyél, ha elhasználódik a kártyád?

Elveszett egy lap, vagy nagyon kopott már a pakli, esetleg elszakadt, eltört egy lap. Ez nem gyakran esik meg, a kártyák több 10 évig használhatóak. Azonban, ha nem vagy gyűjtő, és te már nem szívesen használsz egy kártyacsomagot, akkor több módod van tőle megszabadulni. 

Elajándékozhatod: Ha használható még, akkor add oda valaki olyannak, akiről tudod, hogy szüksége lenne rá. Tájékoztasd róla, hogy miképp tisztítsa meg használat előtt, segítheted a tarot tanulásában is. Mielőtt elajándékozod a paklit engedd el a kártyákat, tudatosítsd magadban, hogy jó kezekbe került.

Ásd el jó mélyre: Ez leginkább a csonka, valóban agyonhasznált paklikra érvényes, amit már nem lehet jól használni. Áss egy lyukat a kertben, és földeld el a lapokat. A papír lebomlik, komposzt lesz, jó esetben egy év múlva ott sincs már. Vigyázz! Egyes kártyákat fóliáznak, ez általában nem lebomló műanyag. Valamint vannak már plasztik kártyák is. Ezeket nem tanácsos elásni.

Tedd a kamra mélyére: Ez az elásás egy kevésbé radikális módja. Később még leporolhatod a régi kártyákat, ha még jó állapotúak voltak, újra megtalálhatod velük a kapcsolatot.

Égesd el: Általában ezt nem ajánlják. A könyvégetés régen bűnnek számított. Könyvből kevés volt, a könyv pedig lejegyzett tudás. A tudás elfecsérlése, elvesztése, elvétele az utókortól bűn. A tarot tudás, univerzális tudás. Lehet folytatni a sort. Azonban a nyomtatás ma már korlátlanul a kezünkben van, tehát egy teljesen elhasználódott, kifakult, szakadt továbbadhatatlan kártya esetében ez is egy elfogadható megoldás. A plasztik nem ég el, de a vékony védőfóliázás elpusztul az égés során.

Mit nefelejcs soha? Ahány ház annyi szokás. Nincs kényszer, ha egyik módszer sem nyerte el a tetszésedet, keress tovább. Bátran találj ki új dolgokat, és halgass az ösztöneidre. Ha vannak saját jól bevált szertartásaid, a kommentszekcióban megoszthatod velem és a közösséggel, szívesen veszem.

És légy pozitív, enélkül minden sokkal nehezebb! :)

A bejegyzés trackback címe:

https://spiritorama.blog.hu/api/trackback/id/tr914978806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása